Top 3 fiatalkori sport, ami porckopáshoz vezethet

Elsőre meglepő lehet a számodra, hogy arról írok most Neked, hogy egyes fiatalkori sportok hogyan függhetnek össze a későbbi porckopással. Hiszen eddig mindig azt mondtam, hogy milyen jót tesz az ízületeidnek, ha rendszeresen sportolsz. Ez valóban így is van! A rendszeres mozgás fiatalkorban és idősebb korban is fontos az ízületek egészségének és mozgékonyságának megőrzéséhez.

De most akkor hogyan is van ez?

Önmagában a sportolás nem jelenti azt, hogy később porckopásod lesz. A kockázatot sokkal inkább a hosszú időn át végzett nagy terhelés, a korábbi ízületi sérülések, a nem megfelelő terhelésadagolás, illetve bizonyos sportágaknál a gyakori ütközések, ugrások és hirtelen irányváltások növelhetik.

Fiatalkorodban biztosan Te is többet és keményebben sportoltál, mint ma. Mi mindig kitaláltunk valamit a barátokkal, hogy közösen mozogjunk és játszunk. Fociztunk, röplabdáztunk, kosaraztunk, tollaslabdáztunk vagy éppen fogócskáztunk. Hiszen gyerekként és fiatal felnőttként még imádtunk mozogni! Szinte meg sem éreztük, amikor elfáradtunk.

Éppen ezért ebben a korban jó edző vagy megfelelő útmutatás hiányában hajlamosak voltunk mindenféle bemelegítés nélkül egyből futni a köröket és rohanni a labda után.

Ezzel szemben – valljuk be így egymás között – idősebb korunkra azért már egy kicsit elkényelmesedünk. Gyakrabban választunk kíméletesebb, kellemes fáradtságérzetet nyújtó, átmozgató sportokat.

A fiatalkori sportolás hatását azonban nem érdemes úgy elképzelni, hogy az évekkel korábban megtett kilométerek egyszerűen „elkoptatják” a porcokat. A porckopás, vagyis artrózis kialakulása ennél jóval összetettebb folyamat. Az életkor mellett szerepet játszhat többek között a testsúly, az ízületek terhelése, az anatómiai adottságok és különösen a korábbi ízületi sérülések.

A túlerőltetés egyik sport esetén sem szerencsés. Azoknál a mozgásformáknál pedig, ahol sok a hirtelen irányváltás, ugrás, ütközés vagy nagyobb a sérülésveszély, különösen fontos a megfelelő felkészülés. Egy komolyabb térd-, boka- vagy más ízületi sérülés ugyanis évekkel később is növelheti az adott ízület porckopásának kockázatát.

Na de nem csigázlak tovább! Lássuk azt a három sportcsoportot, amelynél különösen érdemes odafigyelni az ízületekre.

Porckopáshoz vezethetnek ezek a fiatalkori sportok?

1. Futás betonon és terepen

A futással kapcsolatban rögtön pontosítanunk kell egy régi tévhitet: a szabadidős futásról önmagában nem lehet kijelenteni, hogy térdízületi porckopást okoz. A rendszeresen, megfelelő terheléssel végzett futás nem feltétlenül jár nagyobb porckopási kockázattal, mint a mozgásszegény életmód.

Más a helyzet, ha valaki hosszú éveken keresztül nagyon nagy terhelésnek teszi ki magát, rendszeresen túlterheli az ízületeit, vagy futás közben komolyabb sérülést szenved. Ha pedig már vannak térdpanaszaid, érdemes külön elolvasnod, hogy hogyan érdemes sportolni térdfájdalom esetén.

A kemény talajon történő minden egyes érkezéskor terhelés éri az alsó végtag ízületeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beton automatikusan „elkoptatja” a porcodat. A terhelés mértéke, a futótechnika, az edzettség, a megtett táv, a regeneráció, a korábbi sérülések és a testsúly együtt sokkal többet mondanak a kockázatról.

A nagyobb testsúly például fokozhatja az alsó végtagok terhelését. Ha ez nálad is érintett kérdés, arról külön is olvashatsz, hogyan könnyíthetsz az ízületeidre nehezedő terheken.

Gondold végig, hogy ha sokat futottál fiatalkorodban – vagy még most is futsz –, akkor azt hogyan tetted? Bemelegítettél előtte? Fokozatosan emelted a tempót és a távot? Hagytál időt a testednek a regenerációra? Mit tettél akkor, ha futás közben rendszeresen fájni kezdett a térded vagy a bokád?

A megfelelő futócipő szintén sokat számíthat a komfort, a tapadás és bizonyos sérülések megelőzése szempontjából, de önmagában egy cipő sem garantálja a porckopás megelőzését. Ha az ízületeid miatt különösen fontos a lábbeli kiválasztása, érdemes megnézned azt is, mire figyelj cipőválasztáskor porckopás esetén.

A terepfutásnál más jellegű kihívásokkal kell megküzdened. Az erdei ösvényeken és földutakon egyenetlen lehet a talaj: hol egy bukkanó, hol egy mélyedés, máshol egy gyökér vagy kő kerül eléd. Ezek miatt könnyebben következhet be rossz lépés, bokaficam vagy más sérülés.

Ma már terepfutásra alkalmas cipőket is lehet kapni, amelyek megfelelő tapadással segíthetnek csökkenteni a megcsúszás esélyét. Valljuk be, a mai fiataloknak ebből a szempontból jóval több lehetőségük van, mint nekünk volt!

2. Teniszezés és tollaslabda

A tenisz és a tollaslabda során folyamatos irány- és ütemváltásokat kell tennünk. Gyorsan indulunk, fékezünk, oldalra lépünk, majd ismét gyorsítunk. Ez komoly igénybevételt jelenthet a térdnek, a bokának és a csípőnek, teniszezés esetén pedig a váll, a csukló és a könyök is sok terhelést kap.

A tenisznél ezért nemcsak az alsó végtagok bemelegítésére kell gondolni. A vállat és a kart is érdemes felkészíteni a terhelésre. Ha pedig visszatérő vállpanaszaid vannak, nem biztos, hogy egyszerű túlterhelésről van szó: a vállízületi porckopásról és annak kezeléséről külön is írtam.

A pálya borítása és a megfelelő lábbeli itt is számít, elsősorban a stabilitás és a sérülések elkerülése miatt. Egy rossz irányváltás vagy megcsúszás következtében létrejövő komolyabb térd- vagy bokasérülés hosszabb távon is hatással lehet az ízület állapotára.

3. Labdajátékok: foci, kosárlabda, röplabda

A foci, a kosárlabda és más, sok irányváltással járó csapatsportok esetében nem egyszerűen az ismétlődő mozgás, hanem a sérülések jelentik az egyik fontos hosszú távú kockázatot.

Focinál rengeteg a gyorsítás, a fékezés, a cselezés és a hirtelen irányváltás. Ehhez jönnek az ütközések és a térdet érintő sérülések. Különösen a komolyabb szalag- és meniszkuszsérülések után emelkedhet a későbbi térdízületi porckopás kockázata. Ha a térded már most is rendszeresen fáj, merev vagy terhelésre panaszos, a térdízületi kopás tüneteiről és lehetőségeiről itt olvashatsz részletesebben.

A kosarazás pedig az eddig említett terhelések szinte mindegyikét tartalmazza. Ugrik az ember, amikor kosárra dob, majd érkezik a talajra. Hirtelen kell sebességet és irányt változtatni, amikor az ellenféltől próbáljuk elvenni vagy éppen védeni a labdát. Emiatt nemcsak a térd és a boka kap nagyobb terhelést, hanem sportsérülések – például szalagsérülések vagy húzódások – is előfordulhatnak.

Röplabdázás során szintén sok az ugrás és a talajra érkezés. Emellett a labda fogadása és leütése a kéz, az ujjak, a csukló és a váll számára is jelentős terhelést jelenthet. Gondolj csak bele: veled is megesett, hogy röplabdázás után fájlaltad a csuklódat vagy az ujjaidat? Ha a csuklófájdalom visszatérő probléma, mutattam már néhány egyszerű gyakorlatot csuklóízületi panaszokra is.

„Akkor ne is sportoljak?”

De! A tanulság egyáltalán nem az, hogy a porckopástól félve abba kell hagynod a sportolást.

Akár már kialakult nálad porckopás, akár csak szeretnéd minél tovább megőrizni az ízületeid mozgékonyságát, a megfelelően megválasztott rendszeres mozgás nagyon fontos. A teljes inaktivitás sem jó megoldás.

Ebben a cikkemben elolvashatod, miért lényeges a sportolás porckopás esetén, és milyen ízületkímélő mozgásformák jöhetnek szóba. A vízben végzett mozgás például azért lehet jó választás, mert mozgás közben kisebb terhelés nehezedhet az ízületekre; erről a víz alatti mozgás előnyeiről szóló cikkben olvashatsz tovább.

Ne felejts el bemelegíteni!

Sportolás előtt érdemes fokozatosan felkészíteni a testedet az előtted álló mozgásra. A bemelegítés növeli az izmok hőmérsékletét, fokozatosan emeli a keringés és az idegrendszer aktivitását, és segít abban, hogy ne teljes intenzitással, „hidegen” kezdj bele a sportba.

Mozgás közben az ízületi folyadék is fontos szerepet tölt be az ízületi felszínek megfelelő működésében. Ha kíváncsi vagy rá, hogy pontosan miért, részletesebben is írtam arról, miért fontos az ízületi folyadék porckopás esetén.

Nem kell fél órás szertartásra gondolnod. A lényeg, hogy a bemelegítés illeszkedjen ahhoz a sporthoz, amit végezni fogsz, és a terhelést fokozatosan építsd fel.

Mit tehetsz még a porckopás kockázatának csökkentéséért?

Talán most magadra ismertél, és rádöbbentél arra, hogy a fenti sportok valamelyikét rendszeresen végezted fiatalkorodban. Vagy netalán még ma is szenvedélyesen űzöd őket. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy biztosan porckopásod lesz.

Sokkal fontosabb kérdés, hogy volt-e korábban komolyabb ízületi sérülésed, vannak-e jelenleg panaszaid, mekkora terhelésnek teszed ki magad, hogyan építed fel az edzéseidet, és hagysz-e elegendő időt a regenerációra.

Az ízületeid érdekében különösen ezekre érdemes figyelned:

• fokozatosan növeld az edzés intenzitását és mennyiségét;
• ne hagyd figyelmen kívül a tartós vagy visszatérő ízületi fájdalmat;
• használj a sportághoz és a talajhoz megfelelő lábbelit;
• figyelj a megfelelő testsúlyra és az izmok erősítésére;
• egy komolyabb sportsérülés után ne térj vissza túl korán a teljes terheléshez;
• ha egy ízület tartósan fáj, duzzadt, instabil, merev vagy beszűkült a mozgása, érdemes orvossal vagy gyógytornásszal kivizsgáltatni.

Az étrend is része az egészséges életmódnak, de egyetlen ételtől vagy étrend-kiegészítőtől sem várható, hogy önmagában visszafordítsa a kialakult porckopást. Ha ezen a területen szeretnél tovább olvasni, összegyűjtöttem a porcerősítő étrenddel és az ízületek szempontjából fontos táplálkozással kapcsolatos tudnivalókat is.

A lényeg tehát nem az, hogy fiatalkorban kerüld a futást, a teniszt vagy a labdajátékokat. Mozogj, sportolj, és hagyd, hogy a gyerekek és az unokák is sportoljanak – csak közben figyeljetek a fokozatos terhelésre, a sérülések megelőzésére és arra, amit a testetek jelez.

Porckopástól mentes szép napot kívánok!

Ha pedig az életmód és a megfelelő mozgás mellett az ízületeid támogatására szolgáló további lehetőségeket is keresel, itt megismerheted az

Artroflex ízülettámogató készítményt