Egy ízület vallomásai a 20-as évektől egészen az idős korig

Ha a térdünk mesélni tudna, akkor talán meg is lepődnénk, mi mindenen kell keresztülmennie nap mint nap.

És ha még naplót is írna, valószínűleg pont a következő sorokat olvashatnánk tőle:

„Kedves naplóm,

Az emberek többsége még mindig nem tudja, hogy én ki is vagyok valójában és mit köszönhetnek nekem. Habár nem várok köszönetet a munkámért, azért jó lenne, ha tudnák mi mindent teszek értük nap mint nap. És az ő életüket is megkönnyítené, ha tudnák hogyan bánjanak velem.

Mert habár látszólag csak egy „állomás” vagyok a comb és a lábszárcsontod között, de valójában sokkal több vagyok ennél. Egy életen át cipelem az ember súlyát, észrevétlenül. Aztán... egyszer csak már nem megy minden úgy, mint régen. Hiszen sokáig bírom a rám rótt terhet, de egy idő után én is elfáradok, és csak ilyenkor jönnek rá, hogy milyen fontos is vagyok…

Hadd meséljem el hát a saját történetemet, hogyan is jutottam el idáig!

20 éves vagyok – Tökéletes formában

Ó, ez az aranykor! A porcom sima és rugalmas, mint egy friss szivacs. Minden ugrás, futás, lépcsőzés könnyedén megy. Tele vagyok energiával, és így te is megtehetsz bármit gond nélkül, amit csak szeretnél.

A fájdalom és a nehézkes mozgás még gondolatban is messze jár tőlem.

Titkos fegyverem pedig az ízületi folyadék. Én ettől vagyok „olajozott”.

40 évesen – Egy kis ropogás még nem a világ vége… ugye?

40 éves koromra már néha érzem, hogy valami nem a régi. A porcom már nem olyan ruganyos, mint 20 éves koromban. Ha sokat ülsz, kicsit megmerevedek. Néha kattogok. Tudod, csak hogy jelezzem: helló, itt vagyok!

Ha sportolsz, figyelj rám! A bemelegítés a barátom.

Ha nem mozogsz: kérlek, legalább sétálj néha! Az életem múlik rajta.

50 éves kor – Már nem bírom a tempót

Most már elég gyakran fájok, főleg este vagy lépcsőzés közben. A porc egyre vékonyabb, néhol már súrlódnak a csontvégek. Ízületi gyulladás? Hát, sajnos nem ritka vendégem.

Ez a kopás már artrózis kezdete lehet, ezért kérlek ne vedd félvállról.

Amit ebben a korban szeretek az a gyógytorna, a vízi torna, és ha leveszed rólam a súlyt (értsd: fogyás… khm).

70 éves koromra – Elfáradtam… de még mindig itt vagyok

Sok mindent megéltem veled. Porcom már alig van, elkopott. Recsegünk-ropogunk, és minden lépés egy küzdelem. De még mindig kitartok, ha segítesz.

Én már nem újulok meg magamtól.

De amit még tehetsz értem, az a fizioterápia, az artrózis elleni táplálékkiegészítők, mint például az Artroflex Plus, ami rendkívül hatékonyan tud rajtam segíteni (erről itt tudhatsz meg többet). És a rendszeres kímélő mozgás valamint a helyes táplálkozás. Mindezek mellett mindennél jobban szeretném, ha mindent megtennél annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a protézisműtétre.

Ez lenne hát az én történetem. Egy térd élete, akit előszeretettel használtak és megélte az élet minden apró örömét.”

Bízok benne, hogy a történet Önnek is segíteni tud, hogy jobban értékelje a térde munkáját és jobban rálásson, hogy mit tehet annak érdekében, hogy minél tovább szolgálhassa Önt a mindennapokban, méghozzá fájdalom nélkül.